2011. március 12., szombat

18. rész

( Kristen szemszög )

Ezt nem hiszem el.  Mért mindig engem érnek utol a bajok. Amint hazaértünk, Cameront és a lányokat beküldtem a házba.
-Legyetek szíves most, bemenni a házba. Mindannyian.-utasítottam őket.
-Kris.-szólalt meg Nikki.
-Azt mondtam menjetek be a házba. Majd megyek én is nem sokára. Csak..csak most szeretnék egyedül lenni. Ha nem nagy kérés.
-Rendben. Gyertek. De ígérd meg nem csinálsz semmi ostobaságot.-kért meg Ashley.
-Ígérem. De most menjetek.
Amint beléptek a házba, én a gázra tapostam és csak vezettem, végig a városban.
Nem értem,hogy anya hogy tehette ezt velem. Mért nem mondta el, hogy nekem más az apám. És,hogy van egy úgymond féltestvérem is. Úgy látszik tényleg igaz az rám, hogy egy csőd tömeg vagyok. Csak is én lehetek olyan szerencsétlen, hogy a saját tanárjába zúg bele. Ráadásul, még flörtöltem is vele, és smároltam is. De mit ér az, hogy beleszerettem, ha ő nem érez úgy irántam semmit?! De várjunk csak, azt mondta, hogy: *Csak tudd, én várni fogok rád. * De, ha még is belegyeznék abba, hogy köztünk több is lenne mint egy szimpla baráti kapcsolat, félek...hogy csak még többet fogok szenvedni. Valószínűleg titkolóznunk kéne, hogy mi egy párt alkotunk. És, én magamat ismerve. Nem tudnám kibírni. Főleg azok történtek után amiken eddig keresztül mentem. Pláne meg, hogy a húga Vicky az én testvérem is. Na, nem mintha nem szeretném Vickyt. Mert szinte az első percekben megszerettem. Most azt kívánom, bár nem születtem volna meg soha sem. Akkor legalább nem kéne ennyit szenvednem. Mennyivel könnyebb lehetne Cameronéknak, ha én nem lennék. Talán még anyáék is élnének.
Annyira elmerültem a gondoltaimban vezetés közben, hogy nem figyeltem a velem szembe jövő kamionnal. Próbáltam lefékezni, és arrébb fordítani a kormányt, de már nem volt rá időm...Majd egy nagy villanást láttam. Aztán pedig elnyelt a sötétség...

( Rob szemszög )

Álmomból, a mobilom csörgése költött fel. Megnéztem a kijelzőt, ami Kristen nevét jelezte ki. Aggódva nyomtam meg a fogadást gombot. Hisz nem értettem,hogy miért éppen ilyenkor hív.
-Kris.-szóltam bele.
-Nem Kristen vagyok. Ashley vagyok. És csak azért hívtalak fel, hogy Kris nincs- e véletlenül nálad?-kérdezte idegesen.
-Nem nincs. Hiszen veletek együtt ment haza. Nem?-kérdeztem vissza.
-Igen így volt. De amint haza értünk. Kristen ránk parancsolt, hogy menjünk be a házba. És, hogy majd ő is követni fog majd bennünket. Csak egy kicsi egyedül létre van szüksége. Mi pedig eleget is tettünk a kérésének. De már négy órája, hogy semmi hír nincs róla. Ráadásul a mobilját is itthon hagyta. Kezdtünk már egy kicsit aggódásba esni. Ugyan is, ilyet még soha se csinált. Félünk,hogy valami baja esett. Vagy netán valami őrültséget művelt.
- Máris, megyek és megkeresem. Tik addig próbáljatok meg nyugodni. És maradjatok otthon. Ha ne talán tán mégis haza térne, ti otthon legyetek. Ha bármi hír lesz róla, azonnal hívjatok fel. Rendben?
-Oké. Kérlek Rob, találd meg. És hozd haza épségben.
-Ígérem, megteszek minden tőlem telhetőt.Szia.-köszöntem el.
-Szia.
Kinyomtam a telefont, majd gyorsan felvettem egy farmert és a torna cipőm. Felköltöttem Vickyt, és elmeséltem neki,hogy Kristen eltűnt. Megkértem, hogy maradjon itthon hátha véletlenül ide jönne.
Bepattantam a kocsimba, és útnak eredtem. Végig furikáztam a fél városban, de nem találtam sehol sem. Majd tovább mentem, mindaddig amíg dugóba nem kerültem. Dühömben a magnóra ütöttem bele ököllel. Remek. Már csak ez hiányzott nekem. Kiszálltam a kocsimból, és előre sétáltam, hogy vajon mi is lehet annak az oka, hogy dugóba kerültem. De ami ott fogadott... nem akartam hinni a szememnek...

 UI: Sorry, hogy ilyen későn, és hogy ilyen rövid lett. De sajnos még mindig beteg vagyok. :( Most csak ennyi tellett tőlem. :( De van egy jó hírem a számotokra. Még pedig az, hogy jövő héten kedden leveszik a gipszemet. És akkor gyakrabban tudom majd hozni a fejiket. :) Remélem ennek örülni fogtok majd.:D Addig is legalább 5 db. komi legyen meg. De ha többet kapok. Akkor az csak még nagyobb öröm lesz majd a számomra. Most csak ennyit akartam közölni veletek. Pusszantás mindenkinek! :Dóry(L)<3

3 megjegyzés:

  1. Még hogy Kris a csődtömeg?Amennyi baj érte,mindig talpra állt,és gondoskodik a tesóiról,összetartja a családot....Most épp ideje,hogy érte is aggódjanak,szeretettel vegyék körül....Rob azt hiszem nem cseppet fog kiakadni,remélem Kris sérülése nem súlyos....
    Örülök,hogy hamarosan megszabadulsz a gipsztől!Szép hétvégét!

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Csak egyet tudok érteni az előttem szólóval! Kristen nélkül mi lenne velük?!
    Am nagyon jó volt!
    Siess!
    Puszi

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Te atya úr isten! Szegény Kris! A sok szomorúság/sokk után....még ez a baleset is! és Rob! Hát nem lehet könnyű neki, főleg a látvány... ami ott fogadhatja. Hűűűűűűűhaaaaaaaaaa nagyon kíváncsi vagyok mi lesz most! Remélem Kris korházba kerül, kicsit sírunk miatta de meggyógyul és minden happy lesz... viszonylag! Vagy...?
    Várom a kövit! :D
    Puszi <3:D

    VálaszTörlés